Itt vagyok

Pesti mesék: Ezért hiányzik az első három házszám Magyarország legmultikultibb utcájából

Országútként indult a története, belőle választották le a Blaha Lujza teret, és minden bizonnyal ez Magyarország legmultikultibb utcája. Cikksorozatunkban olyan jól ismert budapesti helyek nevének eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem darabkáit is. Következzék a Népszínház utca.

Pest és a nyolcadik kerület egyik leghíresebb (egy időben leghírhedtebb) utcája a Népszínház utca, ami a Blaha Lujza teret és a Teleki teret köti össze, miközben érinti II. János Pál pápa (a közelmúltig Köztársaság) tér sarkát is. De miért Népszínház az utca neve, ha nem található itt egyetlen színház sem? Népből valóban sok megfordul az utcában, ami már a történelme során hagyományosan, és jelenleg is minden bizonnyal az ország leginkább multikulturális utcája. Az egykori Népszínház így manapság inkább mint a népek színháza él tovább az utcaképben, de azért tárjuk fel az utca nevének eredetét is.

Az a bizonyos színház a mai Blaha Lujza téren állt 1875 és 1965 között. Eredetileg azzal a céllal épült, hogy a világvárossá váló Budapestre egyre nagyobb arányban beköltöző vidéki lakosság színháza legyen, a Nemzeti Színház repertoárjából ide tették át a népszínműveket. Ez a funkciója azonban gyorsan érvényét vesztette, és az addig az Astorián álló Nemzeti Színház az épületének állagromlása, majd lebontása után ide költözött át. 1908-tól tehát a Nemzeti Színház működött az épületben, ami a József körút és a Rákóczi út sarkán állt, lényegében elfoglalva a Blaha Lujza tér mai területét a Corvin áruház előtti parkoló kivételével. A Népszínház épületét 1965-ben robbantották fel a kettes metró építésével és a felújítás túl magas költségeivel magyarázva.

6577932B-54A0-41D4-8B38-5DD8F35CDE12

Ezért fordulhat elő az is, hogy a Népszínház utcában a számozás 4-essel kezdődik, ugyanis korábban maga a színház viselte a 2-es házszámot, a Corvin áruház pedig az 1-est, a mellette álló Sajtóház pedig a 3-ast. Azaz a Népszínház utca akkoriban még a mai Márkus Emília utcától indult el, és maga a Blaha Lujza tér mint közterület nem is létezett – azt csak jóval később, a nemzet színésznőjének időskorában, 1919-ben hozták létre, lényegében a Népszínház utca Nagykörúton belüli szakaszából, illetve a Népszínház utca és a Rákóczi út által határolt kis háromszög területből.

A Népszínház utca persze a története során számos más nevet is viselt. Legrégebben, a 18. században Keresztúri országútnak hívták, ekkor még nem is volt lakott a környék, egyszerűen csak itt vezetett Pest városából az út az akkor még külön település Rákoskeresztúrra. Később Baromvásár utca, Sertéskereskedő utca és Hentes utca neveken is futott, attól függően, hogy jellemzően épp milyen vásárokat tartottak azokban az évtizedekben a mai II. János Pál pápa tér területén.