Hol voltál? Miért nem vetted fel a telefont? Miért nem válaszoltál? Miért nézted meg annyira? Hány szeretőd volt eddig? Ő kicsoda? Kivel üzenetezel? Ismerős?
A betegség William Shakespeare Othello művéről kapta a nevét. Othello beteges féltékenysége már kóros volt és tettlegességig fajult. Ne gondoljuk, hogy ez csak a mesében létezik. Ugyanis az élet iskolájában sok lehetőség szerepel a repertoárban. Azt se feledjük, hogy ez a történelmi és modernkori betegség a legtöbb áldozatot követeli. Ugyanis nagyon sok bűncselekmény, erőszak és bántalmazás szerelemféltésből történik. Túl sok az Othello az utcákon. Miss Othellok mögött az FBI és a KGB simán elbújhat. A nőktől ezen a téren tanulni lehet. Még olyan dolgokra is képesek rájönni, ami nincs, és soha nem is létezett. A föld fiai, kisebbségi komplexusaiknak köszönhetően a legvisszataszítóbb szörnyetegekké képesek válni. Szegény Othello befolyásolható volt és ostoba. Nem hitt Desdemonának, de legfőképpen önmagában nem bízott eléggé, hogy felismerje az igazságot. Az önértékelés vagy az ego hiánya, olykor túlbuzgósága is lehet a probléma okozója. Az önmagunkba fektetett hit megdöntése, amely építményéből párunk húzza ki a téglát, nyilván a legaljáról, hogy az egész kis képzelt várunk a képünkbe dőljön. Valljuk be, Othello egy seggfej volt. Tévútra vezethető, aki nem hitt a szeretetben és kitartásban eléggé, ezért egy szörnyeteg vált belőle. Magadra ismertél? Miért hiszünk el másoknak előbb hazugságokat, mint az igazságot annak, akit szeretünk?
A féltékenység egyben hatalomvágy. Ambíció arra, hogy a másik félt irányítsuk, birtokoljuk, számon kérjük, fenyegessük. Ez az érzés nem szerelem, hanem irigység is egyben. Nyílván félünk attól, hogy párunknak túl nagy bizalmat adtunk és ezzel akár vissza is élhet. Na, most ébredjünk fel! Ez a valóság. Vissza fog élni. Ezért légy olyan ember, és válassz olyat, aki nem foglalkozik ilyen alantas húzásokkal. Nem az oviban vagyunk. Férfi és nő máshogy játssza ezt az ócska játékot. Míg a férfi nyíltan mutogatja a foga fehérjét és egyből támad, addig a nők csalfán kombinálnak, kutatnak és találgatnak. Zsebeket forganak ki, jelszavakat törnek fel. Igazi hisztis házisárkánygépekké válnak. Az EX téma viszont mindig örök. A soha el nem felejthető nevek, arcok és titkok. Szex az exel! Valaki csípi az ilyet, az elmehet a sunyiba. De ha valaki képes méltóságteljesen lezárni egy kapcsolatot, akkor a szex az exel téma, soha a büdös életben újra szóba sem jöhet. A zöld ördög hálója viszont nagy és nyúlik. Egészen a barátokig is terjed. Férfi és nő között igen is lehet barátság, és jobb ha ezt észben tartják a párok is. A barátok mindig voltak, vannak és lesznek akkor is, ha már a házisárkány elszállt. Ha a barátod találkozik a legjobb női barátjával, az nem szex! Egyszer azt monda nekem valaki, hogy „Férfi és nő között csak akkor lehet barátság, ha már volt szex, ha még nem volt szex vagy, ha nem buknak egyáltalán egymásra.” Én azt mondom akkor, ha a barátság sokkal többet jelent, erősebb és fontosabb egy ízletes dugásnál.
Aki azt mondja, hogy a féltékenység ugyanaz, mint a féltés az hazudik, csak a fogalom mögé akar bújni, saját helytelen viselkedési sémái miatt. Ez a kettő értelmében is teljesen különböző, csak nem ismerik be. Ez egy ostoba játék, ostoba kislányoknak és ostoba kisfiúknak. Ha szeretsz nem vagy féltékeny. Micsoda téveszme azoknak, akiket nap mint nap kínoz, a zöld szemű ádáz szörnyeteg. Főleg ha van rá okuk. Képesek vagyunk napokig, hetekig, évtizedekig tombolni akár egy rosszul elejtette mondaton is. Olyan szinté fajulva, hogy már vizuálisan megjelenítsük magunk előtt, hogyan dugja párunk a kolléganőjét, aki mindig szebb és okosabb is nálunk. Vagy éppen, hogyan teszi szét a lábait a főnöke íróasztalán és nyilván nem nekünk. Ez az érzés módszeresen gáncsolja ki alólunk a világba vetett hitünket. Pedig nem más érez féltékenységet csak az, aki nem biztos önmagában. Vagy azt gondolja, birtokolhat akárkit is a világon. A lélek szabad, és csak ahhoz tud kötődni, akinél megnyugodhat. Nem hagyhatod, hogy saját magadba vetett hitedben, valaki csorbát ejtsen. Elég lehet egy rosszul elkapott pillanat. Ez a pillanat viszont olyan mélységekbe tudja lökni az önérzetünket, hogy aztán folyamatos telefon utáni kommandózás, szagminta gyűjtés, ellenőrizgetések, hívogatások, meglepetés betoppanások, ostobán feltett kérdések töltsék ki a napunkat. Ezzel őrületbe kergetve párunkat.
De mégis valahogy van különbség aközött, ha egy nő csal, vagy a férfi. Míg a nők képesek megbocsájtani egy félrelépést /feljeleni sose fogják, ne is reménykedj /, addig a férfi számára a szégyen érzete képtelen ezt feldolgozni, és esetekben a hűtlenséget erőszakkal viszonozni. A féltékenység, a félelem és irigység szüleménye. Hogy a másik okosabb, szebb, jobb nálunk külsőleg, jobb a munkája, többet keres /férfiak a nőkre/, bármi szóba jöhet. Vagy sérelmünket előző kapcsolatainkból hoztuk batyuként magunkkal, és ezért a következő párunkat fogjuk büntetni. Én azt mondom, ne a másikban higgy, hanem magadban. Tartsd meg a büszkeséged és emelt fővel távozz, ha rútul elbántak veled. Mert ne feledd el! Ha egyszer megtették, még egyszer megfog történni. Mert a csalás az ember lelkéből fakad. Abból a lényből, aki nem érzi jól magát ott ahol van, és így próbál kitörni kényszeredett világából. Vannak olyan emberek, akikből a legkisebb önérzet is hiányzik, és nem átallnak zaklatni másokat párjuk és maguk miatt. Holott a megoldás néha tényleg csak annyi, hogy megkérdezd, amit tudni akarsz. Nyilván nem vádaskodva és világháborút kirobbantva. Mindennek megvan a maga feltétele és tálalási módja. Egyesek ingerküszöbe már akkor felrobban, amikor szerelmük más után mer nézni az utcán. Gyakori eset a férfiaknál, hogy párjukat hibáztatják, mert más férfiak megnézik őket. Ilyenkor felszalad a sav torkán, és zavarni kezdi őt a túl mély dekoltázs, a szép smink és nem akarja, hogy párja tőle távol bárkinek is tetsszen. Pedig büszkén ki kellene magát húzni, hogy az a gyönyörű nő ott mellette, csak az ő kezét fogja, és csak rá néz áhítattal, csak az ő figyelmére szomjas. Nem egy kisebbségi rohamtól vinnyogó, túlbuzgó majomra.
A dolgok értelmét és következményét, a személyiségünkben kell mélyen keresni. Mert amíg azzal foglalkozol, hogy zöld szemeket növessz, akaratlanul párodat más karjaiba lököd, és arra készteted, hogy hagyjon el. A féltékenység nem csak a kapcsolatot összetartó szeretetet öli meg, hanem a bizalmat, tiszteletet, megbecsülést, nyugalmat, harmóniát, jószívűséget, türelmet, empátiát és minden pozitív érzelmet, aminek az lenne a feladata, hogy összetartson titeket. Ha megtörtént a baj, akkor meg annyit nem ér senki, hogy beletaposson az önbecsülésedbe, megalázzon mindenki és más előtt. Az meg aki ilyet tesz, annak meg repülnie kell, mint egy kismadárnak csak szárnyak nélkül, például mint egy rühes patkánynak. Egy mimóza barom se érdemli meg a könnyeinket, aki pedig megérdemelné, nem fog sírásra késztetni.
Írta: Cathy Neige