Kína

Műmosollyal kikövezett út vezethet a digitális diktatúrához

A social média által kiváltott egyre erősebb függőség sokakat botránkoztat meg. De vajon gyengeségként definiálható-e ez az addikció, vagy a társadalom által indikált valós nyomás hatására kialakuló alkalmazkodásról van szó?

Manapság teljesen természetesnek számít, hogy életünk egy részét közszemlére tesszük a közösségi világban. Sőt, már furcsának is tartjuk, ha valamelyik ismerősünk nem használja a Facebookot vagy Instagramot. Felvetődik így a kérdés: elkerülhető az a folyamat, hogy egyre több ember váljon a szociális média rabjává?

Számos kutatásban foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, és vizsgálják a folyamat negatív hatásait. A Mindsetpszichologia által szemlézett kutatásból kiderül, elsősorban a másoknak való megfelelési vágy és folyamatos visszajelzési igény hajlamosít addikció kialakulására.

Ez szorosan kapcsolódik az emberek anyagiasságához, miszerint a minél drágább és jobb készülék nagyobb mértékű társadalmi megbecsülést von maga után – írja a szaklap.

A fordulópont akkor jön el, amikor nem csak saját önértékelésünket helyezzük középpontba, hanem mi is ilyen alapokon kezdünk másokat megítélni. Olyan kérdések, mint ’hány lájkja van?’, ’mennyien követik?’ vagy ’mennyit sztorizik?’ nagyban felértékelődnek.

Mi lenne, ha nem csupán mások, de a teljes közigazgatás ez alapján ítélne meg minket?

Hol tart jelenleg az Instagram?

A BBC-n jelent meg nemrégiben egy vicces videó az Instagram-függőségről. A klipben azt a jelenséget figurázzák ki, hogy a fiatalok olyan életet próbálnak kifelé mutatni a lájkok elérése érdekében, amely tökéletesnek és egyben egyszerűnek tűnik, miközben rengeteg információt tesznek közzé magukról. A főszereplő, Alice pont ilyen lány. Egy régi ismerőse nézegeti a képeit, aki teljesen ellentétes tulajdonságokkal bír. Sosem lájkol, posztol vagy kommentál sehová.

Amikor azonban egyszer véletlenül ’betetszikeli’ Alice egyik posztját, minden megváltozik benne. Azon gondolkodik, vajon észreveszi-e a lány, és rá fog-e írni, hogy beszélgessenek, amitől olyan izgalomba jön, hogy láthatóan magával ragadja az az érzés: ő is ilyenné akar válni. A csattanó persze az, hogy Alice élete sem csupa móka és kacagás, valójában ugyanolyan hétköznapi, mint bárki másé.

Az Instagram-függőség mellett megjelent a szelfi-függőség is. Junaid Ahmednek 50 000 követője van jelenleg az Instagramon, és vállalja, hogy szelfi-függő – írja a nőimagazin.hu. Emellett kifejezetten ügyel rá, mikor kell a fotóit feltöltenie a közösségi oldalakra úgy, hogy a lehető legtöbb lájkot szerezze meg, de ha 600-nál kevesebbet kap, azonnal törli is a képet.

„Nem szállhat fel a repülőre, mert az értékelése 4,2 alatt van”

Három évvel ezelőtt indult el a Fekete tükör (eredetileg Black Mirror) című brit antológia-sorozat, amely az információs társadalom és a technológiai fejlődés veszélyeit mutatja be egy-egy történetben. A Magyarországra mostanában beszivárgó széria egyik epizódja egy olyan típusú jövőt vetít elő, amelyben az emberek értékelhetik egymást egy olyan rendszerben, amely mindenki számára látható és elérhető. Ha jó értékeléseket kap az illető, az társadalmi előnyökkel, jutalmakkal jár, ám ha rosszakat, akkor megfosztják olyan lehetőségektől, mint például egy kedvező hitel vagy álláslehetőség.

Kép: Pinterest

Kép: Pinterest

A főszereplő, Lacie a történet kezdetekor 4,2-es értékeléssel rendelkezik, ami egy 5-ös skálán nem is bizonyul rossz eredmények. Minden napja arról szól, hogy fenntartsa a boldogság látszatát, ezzel csalva ki jó pontszámokat a körülötte-lévőktől. Testvére az, akit a ’mai racionális emberként’ definiálnánk. Közepes értékelése ellenére – amit azért kapott, mert önmagát adta minden helyzetben – boldog, és nem érti meg azt az „őrületet”, ahogy nővére kivetkőzik magából a jobb megítélés érdekében. A történetben olyan érdekességek derülnek ki a rendszerről, Lacie pontszámai alapján, mint:

– ha olyanokkal beszélget, akiknek az értékelése jóval alacsonyabb az övénél, a körülötte lévők leértékelik
– nem szállhat fel a repülőre – amire már megvan a jegye – ha az értékelése 4,2 alá csökken
– csak régebbi gyártású autót kölcsönözhet pontszáma miatt
kedvező feltételű kölcsönt csak 4,3 felett kaphat
– az agresszív viselkedés pontlevonásokkal jár
– ha eléri az 1-es értékelést, börtönbe kerül.

Elég ijesztően hangzik, igaz?

Pedig a történet nem pusztán spekuláción alapul.

Társadalmi kreditrendszer

Kínában jelenleg több mint 200 millió (kültéri és beltéri) kamerából álló megfigyelőhálózat működik. Ennél is érdekesebb, hogy a képeket elemezni és “érteni” is képes a technika háttérrendszere. Felismeri az állampolgárokat, járműveket, még egy-egy kirívó cselekedetet (például erőszakot) is képes “felfogni”. Erre épül az a társadalmi kreditrendszer, amely jelenleg még tesztjelleggel működik, viszont néhány hónap múlva teljes valóssággá válik Kínában.

matthew-henry-fPxOowbR6ls-unsplash

Az ABC News kínai tudósítója arról számolt be, hogy a társadalom tagjai krediteket gyűjthetnek mindennapi döntéseikkel, mint például egészséges ételek vagy pelenka vásárlásával. Ezeket a felelősségteljes gondolkodásmóddal magyarázzák. Mikor veszítenek pontot? Például túl sok alkohol vásárlásakor, de előfordul olyan esetben is, amikor az ember egy közeli hozzátartozója rosszat mond a kormányról, tőle vonnak le pontokat.

Egy nagyon magas – 773 a 800-ból – ponttal rendelkező nő például kiemelt figyelmet, “VIP-ellátást” kap a hotelekben és repülőtereken. Ha hitelre van szüksége, nagyon kedvező feltételekkel nyújtja neki a bank (szerk.: ez már ismerős, igaz?), illetve olyan egyetemi képzési programokhoz és állásokhoz juthat hozzá, amelyekről az alacsonyabb pontszámmal rendelkezők nem is álmodhatnak.

Mindenkinek a saját tiszte eldönteni, kinek és milyen formában kíván megfelelni. Egy biztos: a társadalmi nyomás egyre erősebb mind a látszat, mind a valódi cselekedeteink tekintetében. Elképzelhető, hogy azok, akik már most több információt osztanak meg magukról az interneten, és nagyobb megfelelési vágy épül ki bennük az átlagos embereknél, előnnyel indulnak majd abban a rendszerben, ahol a társadalom valódi eszközökkel kényszeríti őket arra, hogy megfeleljenek bizonyos normáknak.

Megrázó igazság Kínáról

 

Lu Guang fotói felfedik az igazságot Kínáról. Képein olyan problémákra világít rá amelyekről sokan nem beszélnek, mint például a drogfüggőség, HIV fertőzés, környezetszennyezés és még sorolhatnánk. Ezúttal azonban a díjnyertes fotós maga is az áldozatává vált ennek. A felesége november 3.-a óta nem hallott felőle.

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04dbcf42041__700

Október 23.-án Guang, Urumqi-ba utazott Xinjiang tartomány fővárosba, ahol azt tervezte, hogy csatlakozik pár további fotóshoz. Ezután elrepült Sichuan-ba ahol egy barátjával találkozott volna egy jótékonysági esemény keretein belül. A barátja azóta sem tudta vele felvenni a kapcsolatot.

guang_lu13-5c04dc5d74c09__700

A felesége sem tud róla semmit és továbbra is keresik. Most ünnepelnék a huszadik házassági évfordulójukat, ezért reménykedik, hogy hazatér.

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04dcd274050__700

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04dda934bee__700

“A kínai valóságban soha nem tudhatod, hogy bajba kerülsz, mert nincsenek írásos szabályok.” – mondta a fotós tavaly egy interjúban.

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04dca650e16__700

A gyermekek nagy része az ipari negyedekben nőnek fel. Kína ma a világ második legnagyobb gazdasága. Az egyre növekvő gazdasága sok energiát fogyaszt és sok szennyezést eredményez.

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04e3d592265__700

A 2004-es World Press fotóversenyt is megnyerte, aminek témája azok a települések voltak, ahol emberek tömegeit érte utol a HIV fertőzés. 3000 emberből, 678-at diagnosztizáltak a fertőzéssel és 200-an bele is haltak.

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04de4244e6b__700

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04de7a20c2a__700

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04dddca6eaf__700

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04de043be6d__700

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang2-5c04dc7762384__700

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04dd8310b72__700

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04dd47026bf__700

A Yanwei Port ipari parkja, Lianyungang városában.

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04de21a3bce__700

Az elkeseredett feleség haldokló férjére vigyáz.

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04e0b3b8e06__700

Qi Guihua, megbetegedett családtagját tartja, amikor visszatért a faluba Pekingből, hogy együtt ünnepeljék meg a Tavaszi Fesztivált. Két óra múlva a kép készítése után életét vesztette.

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04e0c75ecbc__700

Az ilyen körülmények között élő családok szinte mindent eladnak otthonukból, hogy fedezni tudják az orvosi költségeket.

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04e0d16f2a6__700

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04e3bd3f565__700

award-winning-chinese-photographer-vanished-lu-guang-china-xinjiang-5c04e4472e43c__700

Via Bored Panda