Itthon már sokan ismerik nevét, ugyanis 2014-ben megalapította saját ruhamárkáját, melyet Londonból való hazatérése után indított el Budapesten. Daubner Anna adott interjút a BP
Magazinnak.

Márkádat 2014-ben indítottad el. Hogyan és miként vette kezdetét?

Az egész úgy indult, hogy a diplomám megszerzése után London felé vettem az irányt. Ekkor dolgoztam nagy márkáknak, de nem, mint tervező, hanem más területen. Az az időszak
megerősített abban, hogy nem alkalmazottként szeretnék ebben részt venni, hanem saját márkát szeretnék alapítani és magamnak szeretnék dolgozni a jövőben. Mikor hazaköltöztem a műhely
már adott volt, ugyanis egy kedves barátom akkor már bérelt egy showroomot, akihez azonnal tudtam társulni. Úgy gondolom nagyon szerencsés helyzetben voltam. Ennek köszönhetően már
az első kollekcióm bemutatásához is adott volt a helyszín. Nem volt olyan problémám, hogy otthonról kell dolgozom, vagy nem tudják megnézni a vásárlók a kollekciót.

Szerinted Magyarországon mennyire befogadók az emberek egy új ruhamárkát illetően?

A szakma szerintem nagyon befogadó, mert mindig örülnek annak, ha van egy új márka a piacon. Alapvetően mindenki mást csinál és ettől lesz az egész igazán egyedi. Mi szakmabeliek mindig
próbáljuk segíteni egymást. Véleményem szerint ma már az emberek is érdeklődőbbek ezzel a témával kapcsolatban, egyre nagyobb a kereslet a designer termékekre. Az emberek elkezdtek
egy kicsit tudatosabban gondolkodni az öltözködés terén, tulajdonképpen egy világszintű mozgalommá nőtte ki magát. Érdekli a vásárlókat, hogy milyen anyagokat használunk fel a
gyártás során vagy éppen hol készül el az adott ruha, milyen körülmények között.

Mi inspirál egy-egy kollekció elkészítésekor?

Van amikor egy korszak, egy ruhadarab, egy festmény de volt olyan is amikor egy mese inspirált.
Ez egy állandóan változó dolog. Az inspiráció minden alkalommal megtalál, az ember keresheti-
keresheti, de mindig érzi, amikor megszületik az első ötlet.

Milyen jellegzetességei vannak Daubner Anna ruháinak?

Ezt inkább úgy mondanám, hogy vannak olyan dolgok, amiket kifejezetten szem előtt tartok a tervezés során. Szeretném, ha a ruháim mindenki számára kényelmesek lennének, de mindemellett az emberek szépnek és egyedinek érezzék benne magukat. Szerintem ezt csak úgy lehet elérni, ha nem feszengenek egy adott ruhadarabban. A kényelem és a komfortérzet az, ami a magabiztosságot adja. Számomra ez a legfontosabb. Emellett nagyon szeretem a színeket, így télen sem jellemző, hogy sötét árnyalatokkal dolgozzak. Talán emiatt is lesznek a ruháim az én
ruháim.

Kiknek szólnak ezek a ruhák?

Ezt nem igazán lehet meghatározni. Nem behatárolható és nem is szeretem annyira behatárolni. A vásárlóim között vannak huszonévesek, de akár negyven évesek is. A kor teljesen változó, viszont
ezekre az emberekre nagyobb hatással vannak a művészetek vagy éppen a divat.

Mire vagy eddig a legbüszkébb a márka életében?

A Forbesban való megjelenésemre, mert az egyáltalán nem divat, hanem üzleti szemmel tekintettrám. Ez egy olyan visszajelzés volt számomra, ami azt igazolja, hogy jó úton haladok.

Mindig is tervező szerettél volna lenni vagy voltak más terveid is?

Tíz éves korom óta ruhákkal szerettem volna foglalkozni, de a MOME elvégzése után nem tudtam, hogy tényleg tervező szeretnék-e lenni. Itthon nem igazán mutatják meg, hogy mi
lehetnél még tervezőn kívül a divatszakmában. Egy-egy kollekció legyártása mögött pedig rengeteg más munka is van. Többek között emiatt költöztem ki Londonba. Abban a három évben
sokat gondolkodtam, hogy a divat területén melyik az én utam, mi az amivel igazán szeretnék foglalkozni.

Vannak álmaid?

Szerintem, ha az embernek nincsenek álmai, akkor nem is tud előre haladni. Minden lépésemmel egyre közelebb kerülök az általam kitűzött célokhoz. Számomra ilyen álom a saját bolt volt, ami
most Margot néven található meg az Irányi utcában. Nemrégiben a Budapest Central European Fashion Week keretein belül szerveztünk egy eseményt a Konfetti & Co.-val, amire különösen
nagy volt az érdeklődés.

Vannak érdeklődéseid külföldről is?

Vannak, igen. Az elején inkább a külföldi boltok érdeklődtek a ruháim iránt. Szerencsére pont olyan boltokat sikerült felkeresni, akik pontosan olyan kollekciókat szerettek volna, mint amilyen az
Anna Daubner. Sok megkeresést kapok webshopoktól és külföldi bloggerekkel is.

Van olyan együttműködésed, amire kifejezetten büszke vagy?

Olyan van inkább, aki a szívemhez közelebb áll. Baumgartner Kata az, akivel nagyon szeretek együtt dolgozni. Az itthoniak közül nagyon jó kapcsolataim kezdtek kialakulni olyanokkal,
akiknek nagyon tetszik a munkája. Számomra ilyen Fifty Pairs of Shoes – Vivi valamint Lina és Panni is.

Milyen szerepet tölt be számodra Budapest?

Nagyon szeretem, különösen tavasszal és nyáron. Amikor kint éltem Londonban és hazalátogattam pár hétre, emlékszem, hogy maga az illata más volt ennek a városnak. Tényleg éreztem a jelentős különbséget, ami egy leírhatatlanul fantasztikus érzés volt. Majd végleg visszajöttem és gyakran ellátogattam a kedvenc helyeimre, jobban felfigyeltem az apró részletekre, a város szépségére, mindenre amire előtte sosem. Szeretem csodálni az épületeket, de nem csak szemmagasságból, hanem attól feljebb is, hiszen Budapest tele van gyönyörű épületekkel.

Fotó: Hencz Péter
Smink: Tégely Laura
Haj: Vincze Lina
Modellek: Esther @ White Model Management, Vecsei Kinga
Külön köszönet: Varga Priszci