Szicília az egyik legmeghittebb, legromantikusabb legendás sziget, ahová szinte kötelező a pároddal elmenni, nemde?
Nem. Szicília a szingliket is tárt karokkal várja. Hisz a szigettel való románcod valószínűleg szenvedélyesebb lesz, mint bármelyik eddigi párkapcsolatod. Arlene mesél nekünk szicíliai kalandjairól.
SZICÍLIA- Először 8 évvel ezelőtt látogattam Rómába és soha nem gondoltam volna, hogy így beleszeretek ebbe az őrült városba. Pedig olyannyira a rabjává váltam, hogy három évvel később fogtam magam és „Arrivederci, Los Angeles”, majd meg sem álltam Olaszországig. A kollégáim mind őrültnek tartottak, hogy egy ilyen „fellángolás” miatt ott hagyom a a filmes karrierem. De nem bántam meg, hisz a viszonyom Rómával azóta is tart, még akkor is, ha ez az örökké nyüzsgő város néha az utolsó idegszálamon táncol.
Van valami kötődésem a szigetekhez…talán mert én magam is Manhattan szigetén születtem és a szüleim is Szent Márton-szigetiek. Így előbb-utóbb Rómából valahogy Szicíliába kerültem. Először a Lipari-szigetekre mentem. Nehéz volt otthagyni Rómát, de amint megérkeztem, azonnal átvettem Szicília ritmusát és azon kaptam magam rajta, hogy egyre többet és többet akarok. Elhatároztam, hogy, amint befejezek egy enteriőr dizájn projektek, egy négy napos túrára indulok a Hálaadás hétvégéjén Szicília keleti partján. Mielőtt útnak indultam, mindenki azt kérdezgette, kivel megyek? Amikor landolt a repülőm Cataniában, elmerengtem azon, hogy talán hibát követek el. Elmenni a barátaim nélkül egy eldugott, romantikus szicíliai hotelbe, melyet buja kertek vesznek körbe, mindezt úgy, hogy még csak kábel TV sincs a szobában? Jó ötlet ez?
Monaci delle Terre Nere…így hívták a villát, ahol megszálltam, Zafferana kis városában. A hotel az Etna lejtőin helyezkedik el, így egyik oldalról gyilkos kilátás tárul a tengerre, másikról pedig a legendás Etnában gyönyörködhetünk. Owner Guido Coffa feladta tengerentúli, mérnöki karrierét és belevágott barátnőjével a kolostor felújításába. Az 1880-as években épült zárdát öt év alatt építették újjá. A berendezése egyébként lehengerlő, tele van antik bútorokkal, helyi művészek által ihletett garnitúrákkal. Az antik hangulat keveredik a modern elemekkel, hisz olyan high.end, olasz márkák is befészkelték magukat a hitelbe, mint a FLOS, Italia, B&B. A legtöbb festmény a brit-brazil Olivier Mourao nevéhez fűződik.
A szombámban egy kandalló biztosította a meghitt hangulatot, az erkélyen ücsörögve pedig a tengerben gyönyörködtem. Vintage dobozkák, vázák és friss rózsák a polcokon. Oldschool írógép és a kedvenc Mourao könyvem az éjjeliszekrényen. Minden kicsi részlet egyre inkább azt éreztette velem, hogy itt kell most lennem.
A kaja Monaciban leírhatatlan! Rosella Ragonese-nek hívták azt a helyi szakácsot, aki a terület saját termesztésű zöldségeit és gyümölcseit használja fel a finomságokhoz.
Este hatkor szolgálják fel a vacsorát, az előcsarnokban, mely tökéletes hely a lazításra és arra, hogy a kandalló félhomályában kortyoljunk bort. Ami az ételeket illeti, nagy szerepet kap a helyi sajt és méz, melyeket szinte mindenhez felhasználnak. (fogalmam sem volt, hogy Olaszország legnagyobb méztermelője az Etna) A közös vacsorának óriási szociális jelentősége van: együtt esznek a helyiek és vendégek, így egy nemzetközi mix jön létre, beleértve az amerikai, nászutas párt, az olasz dokumentumfilm készítőt, az északról érkezett fogorvost, aki úgy néz ki, mint egy szupermodell. Ami frissítően újszerű volt ebben a társaságban az a kötetlenség. Amerikában három téma van, amit nem emlegetünk evés közben: politika, szex és vallás. Itt ez a három téma jelentette a beszélgetések törzsét… senkit nem érdekelt, hogy szingli vagyok és egyedül nyaralok, ami egyszerre volt különös és üdítő.
Az első estém elég extrémre sikeredett. Vihar volt, így a személyzet egyik tagja feljött a szobámba egy köteg tűzifával és utasított, hogy siessek vele hátra a villa mögé. Ekkor jöttem rá, hogy a zajokat nem vihar okozta, hanem az Etna kitörése. Igen, KITÖRÉSE.
Általában elvesztem a fejem, ha olyan dolgok történnek velem, ami felett nincs kontrollom, de hamar rájöttem, hogy bár rémisztő a láva látványa, biztonságban vagyunk. Az Etna a legaktívabb vulkán a világon és a legtermészetesebb dolog, ha néha-néha csak úgy kitör. A legszürreálisabb élmény volt, hátradőlve nézni a látványos „Etna-show-t”.
Sztori és fotók: Arlene Gibbs