Haragszom Christopher Nolan filmrendezőre. Sorra gyártja a jobbnál jobb filmeket, amik óriási sikereket aratnak mind a közönség, mind a kritikusok körében. Ám két évvel ezelőtt, A sötét lovag: Felemelkedés című alkotása óriási csalódást okozott. Tipikus buta hollywoodi blockbuster volt, mindenféle értelem és komolyság nélkül. Ez Nolan korábbi alkotásait tekintve volt nagyon fájó. Talán ezért nem vártam túlzottan új, Csillagok között című filmjét. Nem akartam megint arcra esni, mint a fentebb már említett, modern Batman-trilógia záró darabját nézve. Persze, megint nem úgy alakultak a dolgok, ahogy terveztem. Ismét csalódtam.
A félreértések elkerülése végett rögtön leszögezem: pozitívan. A Csillagok között ugyanis az utóbbi évek egyik – ha nem a legjobb – filmje. Persze egyáltalán nem tökéletes, de olyan atmoszférával bír, ami kiemeli őt az átlagból. Hiszen sok olyan film van, amiben az emberiség a pusztulás szélére sodródott, és maroknyi embernek kell megmenteni fajunkat – akár egy másik bolygóra elutazva. Nolan legutóbbi rendezése ugyanezt a jól bevált sémát veszi alapul, ám olyan zseniálisan tálalva, hogy azt mindenhol tanítani kéne. Ebben a filmben minden egyben van! A rendezés, az operatőri munka, a színészi alakítások (Matthew McConaughey ismét zseniális, csuklóból hozza a családjáért aggódó apa szerepét), a hanghatások, a zene… ez a film biztosan be fog zsebelni minimum néhány jelölést az Akadémiától.
Ennek ellenére, mint már említettem, a filmnek akadnak hibái, amik mellett nem tudtam elmenni. Ez pedig az utolsó fél órára érvényes a leginkább: Nolan mintha nem tudná, hogy a kevesebb néha több. A direktor meg akart magyarázni egy csomó mindent, pedig sokkal jobb lett volna, ha nyitva hagy bizonyos dolgokat, és gondolkodásra készteti a nézőket – a témából kifolyólag ez lett volna a szerencsés megoldás. Ehelyett több, sutának ható jelenet kapott helyet a filmben, ami tipikusan az amerikai filmgyártás gyermekbetegségeinek tudható be. Ez azonban alig von le valamit a film értékéből: Nolan remekműve egy gyönyörű óda a Föld legintelligensebbnek tartott élőlényéhez, az emberhez. A Csillagok között garantáltan mély nyomot fog bennünk hagyni, és eszünkbe fog jutni, ha esténként felnézünk a sötét égbolton pontokként világító égitestekre…
KSZ