Itt vagyok

Átadták a felújított Rumbach utcai zsinagógát

Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként nyitotta meg kapuit a 3,2 milliárdból felújított zsinagóga.

Kelet pesti kincsei és…

Mivel a Dohány utcai zsinagóga neológ szertartásrendje nem elégítette ki az ortodoxabb felfogású izraeliták igényeit, így a közösség 1867-ben inkább megvett két, Rumbach Sebestyén utcai lakóházat, hogy a helyükre felépíthessék a saját imaházukat. A vallás megreformálását ellenző felekezet első templomának terveit Paul Antal készítette el. Ez a puritán küllemű szakrális tér azonban nagyon hamar kicsinek bizonyult a status quo ante („azt megelőző állapot” – latin) vallási irányzatnak, így a Zsinagóga Építő Bizottmány egy meghívásos tervpályázat keretén belül a 26 éves pályakezdő, Otto Wagner bécsi építész tervei alapján vágott bele az új templom felépítésébe. Az osztrák mérnök társtervezője a nála jóval nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező, Morvaországban született Kallina Mór, építésvezetője pedig az olasz származású Buzzi Bódog volt.

Annak ellenére, hogy a szecessziós munkái miatt hamar világhírűvé vált Otto Wagner a későbbiekben emlékezni sem akart fiatalkori tervére, a budapesti szakrális épület nemzetközi szinten is Közép-Európa egyik legszebb alkotásának számít. A bécsi építész ugyanis a romantikus-eklektikus építészet egyik legkvalitásosabb moreszk-bizáncias ihletésű építményét alkotta meg a magyar fővárosban.

A mérnök az ókori hagyományokat követve centrális teret tervezett, melynek középpontjában a tóraolvasó pultot helyezte el. Ezt a bima vagy almenor néven is ismert emelvényt három oldalról a hívek padsoraival fogatta közre. A vallási előírások és a szokásjog alapján az első emelet magasságában a női karzatokat alakították ki. A falsíkokat szőnyegszerűen borították be kék, vörös, okker- és aranyszínű mázas téglákból kirakott geometriai formákkal, növényi indákat, kacsokat és virágszirmokat utánzó stilizált ívekkel. Wagner ebben azt a XIX. század közepén Nyugat-Európában megjelent polychromia-divatot követte, amely a korabeli Magyarországon még szokatlan díszítési formának számított.

A zsinagógát 1872. október 1-jén avatta fel Pollack Lajos rabbi. A nyolcszögletű kupolával lefedett, ezer négyzetméteres templomtér elé egy 1800 négyzetméteres, utcára néző bérházat is emeltek. Csak ennek az építménynek a földszintjén keresztül lehet megközelíteni a templomot. Isten Rumbach utcai házának nemcsak a belső, hanem a külső díszítményeit is a Kelet kincsesháza ihlette. A díszítéseket vizsgálva az oszlopfőkön és a falakon felfedezhetők a granadai Alhambra, a cordóbai nagymecset, a keresztény templommá átalakított toledói zsinagóga, a Santa María del Blanca és a kairói mecset ornamentikái is. Az épület szerkezete azonban ízig-vérig modern: fémvázas. Itt rabbilakásokat alakítottak ki, de a Bérkocsis utcai épület átadásáig szintén itt működött a felekezet tanítóképzője és egy rövid ideig a közösség leányiskolája is. Ezt az utcai lakószárnyat keretezi be az a két, minaretre hasonlító erkélyes torony, amely ismételten a Kelet mesés varázsát és izgalmas hangulatát repíti a Duna mellé.

kep3

…és bábeli könnyei

A világháborúban a zsinagóga nem szenvedett komoly sérülést. A visszatérők adományaiból már 1946-ra sikerült helyreállítani az épületet. A Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke, Sós Endre író-újságíró azonban az épület életveszélyes állapotára hivatkozva 1959-ben mégiscsak lezáratta a templomteret, amelyet raktárrá alakíttatott át. Az elhanyagoltság miatt a tetőzet és a kupola húsz év múlva be is omlott, súlyosan megrongálva a tóraszekrényt és a női karzatot, amelynek jelentős része le is szakadt. Mivel 1982-ben az utcai részen működő imaterembe ismeretlen elkövetők betörtek, így a megmaradt, 10-15 hívőből álló közösség jobbnak látta átköltözni a Wesselényi utca 7. szám alatti Goldmark Terembe.

kep4

 

A hitközség 1988-ban adta el a romos, sok helyen aládúcolt épületét a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalatnak, amely 500 millió forintból próbálta felújítani az egykori templomot. Konferencia-központtal felturbózott irodaházzá kívánták átalakítani a szebb napokat látott épületet. A teljesen lepusztult zsinagóga felújítási terveit Zalka István építész készítette el. A vállalat azonban a rendszerváltást követően csődbe jutott, így az ingatlan először a magyar állam, majd 2005-ben egy ingatlancserének köszönhetően a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonába került.

Főnix és Mózes táblái

A Miniszterelnökség 2014-ben kötelezte el magát, hogy 3,2 milliárd forintból korhűen rekonstruáltatja a Rumbach utcai zsinagógát. A csaknem négy évig tartó felújítás Dávid Ferenc művészettörténész műemléki kutatásai alapján Kőnig Tamás és Wágner Péter építészek, illetve Baliga Kornél építőművész-belsőépítész tervei szerint készült el. A templom eredeti színeit Haraszti László festőművésznek köszönhetően sikerült visszavarázsolni, aki becsülettel megőrizte az Alba Regia idejében félbehagyott restauráláskor hozzá került mozaikokat, ezáltal olyan motívumok is fennmaradtak, amelyek egyébként nem voltak dokumentálva. Ezen minták alapján végezte el most a díszítőfestést Herling Zsuzsanna, Osgyáni Vilmos, Lehoczky Tivadar restaurátor. Az állami támogatásnak köszönhetően a csaknem hetven évig magára hagyott, nemzetközi jelentőségű omladozó műemlék tavaly decemberre minden részletében megújult. A példaértékű restaurálást ICOMOS-díjjal is elismerték.